Jogi Doki

Tájékozódjon jogi ügyekben          
             gyorsan és egyszerűen...      

Jogi Doki

 

Hírek, érdekességek


Csoprotos keresetindítás
A csoportos kereset benyújtására megyei bíróság előtt lesz lehetőség, akárcsak a közérdekű keresetek esetén. Csoportos keresetindítást kezdeményhezhetnének a módosítás alapján maguk a fogyasztók, vagy akár érdekükben eljárva társadalmi szervezetek, illetve az ügyészség is. Annyi megkötés van, hogy csoportos keresetindítás esetén a jogi képviselet mindenképpen szükséges lesz.

A csoportos keresetindítást kezdeményező fél jogosult lesz a csoportos keresetindítás tényét nyilvánosságra hozni, illetve a jogvitában érdekelt csoport tagjait a csoportos keresethez való csatlakozásra felhívni.

Az eljáró bíróság pedig erre irányuló kérelem esetén elrendelheti, hogy a csoportos keresetnek helyt adó jogerős ítéletet a pervesztes fél költségén nyilvánosságra hozzák. Ezáltal a jogvitában érdekelt csoport tagjai a lehető legnagyobb számban tudomást szerezhetnek az ítéletről.

A jogerős ítélet nyilvánosságra hozatalát követő két éven belül pedig a jogvitában érdekelt csoport azon tagjai, akik a perben félként nem vettek részt, ettől függetlenül úgyszintén kérhetik, hogy a jogerős ítélet hatálya rájuk is kiterjedjen.

A törvény a köztársasági elnök által történt aláírás után léphet majd hatályba.


Az új Ptk.
Az Országgyűlés hétfőn ismét megszavazta Sólyom László köztársasági elnök által korábban megfontolásra visszaküldött új polgári törvénykönyvet (Ptk). A parlament 192 igen, 163 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el az új Ptk-t, amely várhatóan jövő májusban lép hatályba. A képviselők - a köztársasági elnök javaslatai alapján - több módosítást is elfogadtak.

A parlament először szeptember 21-én fogadta el a Ptk-t, akkor eggyel kevesebb 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, mint a hétfői szavazáson. Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki az új Ptk.-t, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. Így az Országgyűlésnek újra szavaznia kellett a törvényről.

A múlt héten több ponton is változtattak a törvényen. Megváltoztatták többek között az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon. Az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében azonban nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.

Az államfő amikor visszaküldte a törvényt, többek között azt írta, hogy a polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért minden részletében átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie. A kihirdetésre megküldött Ptk. azonban Sólyom szerint ezeknek a követelményeknek nem felel meg.

Sólyom László arra is felhívta a figyelmet, hogy röviddel a törvény elfogadása előtt több mint kétszázharminc, jelentős részben érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be, melyet az Országgyűlés a zárószavazás előtt alig egy órás vitát követően elfogadott. Az államfő szerint az ilyen törvényhozási eljárás eleve nem alkalmas arra, hogy hibáktól és ellentmondásoktól mentes polgári törvénykönyv születhessen.

Az új Ptk. az élet számtalan területét szabályozza, szó szerint a születéstől a halálig. Megalkotására azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították - például erősen korlátozták a magántulajdont. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosították, de így is elavult volt már.


objektív felelősség
Két rendelkezés kivételével alkotmányosnak találta a közúti gépjárművet üzemben tartók "objektív felelősségét" szabályozó törvényt az Alkotmánybíróság (Ab) - közölte az Ab sajtófőnöke szerdán az MTI-vel.
Az Ab szerint mások életének védelme és a közúti közlekedés rendjének megóvása alkotmányosan indokolja azt, hogy a kiemelt jogsértésekért az üzemben tartót teszik felelőssé - ismertette a kedden elfogadott határozat lényegét Sereg András. Alkotmányellenes ugyanakkor az, hogy a törvény értelmében akkor is az üzemben tartó köteles bírságot fizetni, ha ismert, ki használta a gépjárművet, de a bírságot tőle behajtani nem lehet. Alkotmányellenes továbbá, hogy az üzemben tartó nem értesül a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásról, csak a határozat kézbesítésétől kezdve élhet eljárási jogaival.
Az alkotmányellenes rendelkezéseket az Ab a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette. Megállapította azonban, hogy az a szabályozás, amely az üzemben tartót közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi, önmagában nem alkotmányellenes, ha a gépjárművet az üzemben tartó más használatába adta, de ezt a személyt a hatóság előtt nem nevezi meg.
Az Ab a felelősség alóli mentesülés eseteinek nem megfelelő szabályozása, valamint a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymás¬hoz való viszonyának rendezetlensége miatt - hivatalból eljárva - jogalkotói mulasztást is megállapított, és fel¬hívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget.


Bejegyzett élettársi kapcsolat
Megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn kihirdetett határozatában, így a törvény nem lép hatályba 2009. január 1-jén.

Az Alkotmánybíróság szerint az egy évvel ezelőtt elfogadott törvény homogén csoportként kezeli a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmaz egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá teszi a házassággal.


Végrendeletek központi nyilvántartásáról
A Magyar Ügyvédi Kamara országos irattár alapításáról rendelkezett.
A megalkotott irattár nyilvántartási rendszere alkalmas az ügyvédek által készített írásos magánvégrendeletek központi nyilvántartására és őrzésére.

A végrendelet készítésére vonatkozó megbízás elfogadásakor az ügyvéd a megbízási szerződésben köteles a végrendelkezőt írásban arról tájékoztatni, hogy lehetősége van a végrendeletet a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában elhelyeztetni, ahol azt a Központi Végrendeleti Nyilvántartásba bevezetik.

A Központi Végrendeleti Nyilvántartásba történő felvétel díjköteles, a mindenkori díj mértékéről a MÜK elnöksége határoz.

A benyújtással egyidejűleg 5.000,- Ft egyszeri nyilvántartási díj fizetéséről határozott a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége. (Elnökségi határozat, 2007. december 10.)
A nyilvántartási díj személyes benyújtás esetén a pénztárba történő befizetéssel vagy a Magyar Ügyvédi Kamara 10900011-00000009-63810001 számú számlára történő átutalással, esetleg postai csekken történő befizetéssel fizethető meg.


 
Jogi Doki


Copyright © 2008 Minden jog fenntartva! |
ScienNet® partner