Jogi Doki

Tájékozódjon jogi ügyekben          
             gyorsan és egyszerűen...      

Jogi Doki

 

Archívum


Örökléssel kapcsolatos kérdések és válaszaik

Bogi

2010.07.20. 14:23:10  |  401

Tisztelt Ügyvédnő!

A férjemmel vettünk egy közös házat 16 mill. forintért, 12 millió forint bankhitel igénybevételével. Én mint adós, a férjem pedig a adóstársként szerepel. Nekem nincs gyermekem és közös gyermekünk sincs. A férjemnek az előző házasságából van két felnőttkorú gyermeke
Az tudom, hogyha Én halálozok el, akkor utánam a férjem örököl és vele együtt az adósságot.is. (Ha nem lenne adóstárs akkor is)
DE amennyiben Ő halálozik el korábban, akkor Ő utána a gyermekei örökölnek, Én a haszonélvezetet.
Kérdésem, hogy az örökösök csak az "adós" adósságát öröklik, vagy a "adóstárs" adósságát is???
Tudom, hogy fizetni kell a a hitel, hogy nehogy elárverezzék, de az adóstárs örökösei is kötelesek fizetni, illetve ha nem fizetik, akkor egy esetleges értékesítéskor vagy polgári peres után behajtható rajtuk??

Köszönettel: Nagyné Boglárka

Válasz:
Tisztelt Kérdező!

Ha férje halálozik el korábban, akkor férje gyermekei a férjére eső ½ részt öröklik majd az Ön haszonélvezetével terhelten. A házastársat ugyanis haszonélvezeti jog illeti meg mindarra a vagyonra, amelynek az állagát nem ő örökli.

Az adóstársat (férjét, ill. halála után férje gyermekeit) ugyanolyan mértékben terhelik a kötelezettségek, mint az adóst. Az adóstárs felelőssége tehát az adóssal egyenértékű, praktikusan ő is adósnak minősül, azaz a saját vagyonával is felel.

A hagyaték magában foglalja a pénzben kifejezhető értékű jogokat és kötelezettségeket. Férje gyermekei tehát nemcsak a ház felét öröklik, hanem a hitel rájuk eső részét is. Ebben az esetben a bank is részt vesz majd a hagyatéki tárgyaláson és fel fogja hívni az örökösöket hitelszerződés módosítására.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

H .Éva

2010.07.13. 17:47:35  |  398

Tisztelt Ügyvédnö! 22 év együttélés után összeházasodunk párommal.Nekem az első házasságomból van egy 27 éves fam.Mostani kapcsolatunkból született egy kislány.Én a saját vagyonomból szeretném rendezni az örökösödést a fiam részére.A leendö férjem vagyonát és közös folyószmlánkon levő összegeket (melyek között párom nemrég elhunyt édesanyja megtakarított pénze is szerepel)és majdnem mindegyiken kedvezményezett vagyok, nem szeretnénk ha esetleg én hallozom el hamarabb a fiam követelőzzön vagy örököljön.Ez jogilag hogyan oldható meg? Tisztelettel:H Éva
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

Azt tanácsolom, hogy kössenek szerződést, amelyben meghatározzák azt az összeget, ill. vagyontárgyat, amely fiának jár, s amelyben fia ezért cserébe lemond az öröklésről. Ehhez azonban mindenképpen kérjék ügyvéd vagy közjegyző segítségét, annak érdekében, hogy a szerződés érvényes és hatályos legyen.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Hetesiné

2010.07.12. 15:25:16  |  396

Tisztelt Ügyvédnő!

Segítségét szeretném kérni. 30 éve élek házasságban. Sajnos egy éve rákkal
mütöttek, a férjemmel megromlott a kapcsolatom.
Egyedüli gyerek vagyok édesapám hét éve meghalt édesanyám még él.
A kérdésem a következő lenne.
A szüleim rám iratták a lakásukat és a vagyonukat, mivel nincs testvérem
csak rám, ugy hallottam 7 év házasság után ami a nevemen van annak
felére a férjem igényt tarthat.
A haszonélvezet a mai napig édesanyámon van, ezzel nincs is gond.
Ha a kérdésem igaz mit tudok lépni.
Segítségét előre is köszön.

Tisztelettel: Hetesiné Papp Panka
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

Amennyiben a szüleitől a vagyontárgyakat ajándékozás jogcímén kapta, akkor azok az Ön különvagyonához tartoznak, azokra férje nem tarthat igényt, függetlenül a házasság időtartamától. Abban az esetben, ha adásvétel jogcímén szerezte a szüleitől a lakást, akkor problémás lehet annak bizonyítása, hogy a lakás az Ön különvagyona.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Kovács Emese

2010.06.30. 11:24:29  |  385

Tisztelt Ügyvédnő!

Az én gondom elég bonyolult.
Engem a nevelő apám örökbe fogadott kb 15 évvel ezelőtt(nyílt örökbefogadás volt).Édesapám örömmel lemondott rólam,és abban a tudatban volt,hogy így nem öröklök utána.Most februárban meghalt az édesapám,és kiderült,hogy én is örökös vagyok.Mindent a felesége intézett,a temetést is ő fizette.
Az első kérdésem az lenne,hogy mivel kiderült,hogy én is örökös vagyok(ketten vagyunk örökösök,mert édesapámnak született egy gyermeke a másik házasságából),nekem is hozzá kellett volna járulni a temetés költségeihez?Ha igen,akkor ezt utólag kérhetik tőlem?
Az örökség tárgya egy kb 10 millió forintot érő családi ház.Ebben a házban él jelenleg is elhunyt édesapám felesége,gyermeke és anyósa.Ebből a házból én tulajdonrészt öröklök.A kérdésem az lenne,hogy kérhetem ,hogy fizessék ki a részemet?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Kovács Emese
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

Igen, Önnek hozzá kellett volna járulnia temetés költségeihez. Ennek 2 módja van: vagy most kifizeti készpénzben vagy ha nem fizet, akkor meg fogják terhelni a tulajdoni hányadát. Kérheti, hogy fizessék ki a részét, de valószínű nem fogják tudni. Amennyiben Ön mindenképpen pénzzé szeretné tenni ezt a tulajdoni hányadot, akkor az illetékes bíróság előtt kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Gaal Edina

2010.06.27. 15:15:08  |  382

Tisztelt ügyvédnő!
Jaj, nagy bajban vagyunk! Szíveskedjék megmondani, hogy
1.Az örökhagyó bankszámláján haláleseti rendelkezéssel érintett összeg része-e a hagyatéknak?
2.Ha nem, milyen konkrét jogszabályi rendelkezés alapján?
3. Ha a tv-es örökös visszautasítja az örökséget, a haláleseti rendelkezéssel számára juttatott összeget is elveszíti.e?
4.A leszármazók nélkül elhalt örökhagyó özvegye az állagöröklés visszautasítása mellett tarthat-e igényt özvegyi haszonélvezeti jogára?
5. Az özvegyi jog érvényesíthető-e a hagyatéknak csak egyes vagyontárgyaira?
6. Ha nem, az özvegyi jog megszerzése után le lehet-e mondani csak egyes vagyontárgyak haszonélvezetéről?
7. Mi a helyzet, ha a hagyatékot iszonyú devizaalapú (autó)hiteltartozás terheli? Hárul-e ebből fizetési (törlesztési) kötelezettség a haszonélvezőre?( pl. kamat, árfolyamkülönbözet)
8. Mennyiben érinti a haszonélvezőt, ha a hagyatéki hitelezőt az állagörökös ( itt valószínűleg az állam ) a hagyaték erejéig kielégíti?
Előre is köszönöm válaszát. Edina
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

1. Igen, része a hagyatéknak.
2. Erre nincs válasz, mert része.
3. Igen, mert csak az egész hagyatékot lehet visszautasítani.
4. Nem.
5. Nem.
6. Nem.
7. Igen, hárul fizetési kötelezettség, de csak az állagörökösre. Ha az állagörökös az özvegy, akkor rá, de csak a hagyaték erejéig.
8. Semennyiben, mert ha nincs állagörökös, akkor nincs haszonélvező sem.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

mándliné bús veronika

2010.06.23. 13:51:42  |  377

Tisztelt Hölgyem/ uram!
A bátyám most halt meg pár hónapja.Most lesz majd a hagyatéki tárgyalás.
A bátyámnak volt egy élettársa 3-éve külön költöztek, ő ügyvéd jelenlétében lemondott a házról és a benne lévő ingóságokról a közös gyerekük ( beáta)részére.Bátyámnak elöző házzaságából is született gyermeke,amelyet hazköltözésük után szüleimmel nevelt mert (bianka) édesanyja is meghalt.Mivel bátyám most halt meg igy a mama lett a gyámja biankának.A volt élettárs ahol ugye beáta nevű gyermek ottmaradt mindent követel pedig a bátyám azokat a dolgokat külön költözésük után vette.Az lenne a kérdésem, hogy a volt élettárs követelhet mert, hogy a beáta nevű gyermek örökös, kérdezem én a bátyám több mint 3-évvel ezelött lemondot a beáta javára mindenről.Akkor az otthagyot dolgok után másik lánya miért nem örökölhet hisz ott is járna az apai rész?Köszönettel: Mándliné
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

Álláspontom a következő: amennyiben a "lemondott" ház az ingatlan-nyilvántartásban még mindig a bátyja nevén van, akkor a közjegyző nem tehet mást, mint a törvényes öröklés rendje szerint a két leszármazónak (Beáta, Bianka,) adja át a hagyatékot. Amennyiben Beáta édesanyja ezt sérelmezi, akkor polgári peres úton érvényesítheti az ügyvéd előtt előtt aláírt dokumentum alapján a jogosnak vélt igényét.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Németh Zoltán

2010.06.16. 11:22:35  |  373

Tisztelt Dr Máté Ildikó !

A 366.os kérdéseimet nem tettem fel egyértelműen, gondolom ezért merült fel Önben ennyi kérdés.
Az örökös egyedül én lennék, de mivel a K&H bank a halál esetére szóló rendelkezést, és a meghatalmazást nem fogadja el, mivel az elmúlt évek során a lekötött összeg lejárt, és ezért Apám -- gondolom a bank javaslatára -- újra, és újra lekötötte.
De a bank ilyenkor más bankszámlára helyezte el, és ezt nem közölte, hogy a régebbi meghatalmazás, és haláleseti rendelkezés a számlaszám változása miatt érvényét veszítette.
Ebben az esetben, viszont ha az összes örökség meg fogja haladni a törvénybe rögzített 20 millió forintot, akkor illetéket kell fizetnünk a 20 millió feletti rész után.
A bajom a bank hanyagsága miatt keletkezett, mivel így tetemes veszteség fog érni, de úgy érzem nem az én hibámból.
Ilyenkor lehet-e valamit csinálni?
Ismételten köszönöm segítségét, kívánok jó egészséget, és várom válaszát;

Válasz:
Tisztelt Kérdező!

Az Illetékekről szóló törvény 16. §-a az alábbiakat írja:

16. § (1) Mentes az öröklési illeték alól:



b) a takarékbetét öröklése;

c) a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint;

A közjegyzővel kell egyeztetni, de szerintem Önnek nem kell örökösödési illetéket fizetni.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

judit

2010.06.15. 12:47:31  |  371

Az én anyósom 1996-ban meghalt,akkor a hagyatéki tárgyaláson az összes testvér aláirva lemondott mindenről /földterületek,egy lakóház/ a férjem részére mivel ő a legkissebb.Most egy családi veszekedés után szeretnének mindent visszakapni.Azt szeretném kérdezni,hogy 14 év után visszaigényelhetik-e?Előre is köszönöm a válaszát.
Válasz:
Tisztelt Judit!

A törvény biztosítja az örökség visszautasításának a lehetőségét. Az örökség visszautasítása az örökös egyoldalú nyilatkozata, amelyben kifejezésre juttatja, hogy nem kíván örökölni, nem kíván a hagyatékban részesedni. A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatokat addig, amíg arról az érdekelt másik fél nem szerzett tudomást, általában vissza lehet vonni. Ez a szabály azonban az örökséget visszautasító nyilatkozatra nem érvényes, mert annak visszavonására nincs lehetőség.

Ez nem zárja ki, hogy a testvérek a nyilatkozatukat az általános ügyleti megtámadási alapokon (pl. jogellenes fenyegetés, tévedés címén) megtámadják. Ha ezek nem állnak fenn, nincs mitől tartaniuk, kizárólag azon az alapon, hogy a testvérek között a viszony megromlott, az örökség nem követelhető vissza.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Szabóné Geszti Ildikó

2010.06.14. 13:00:12  |  370

Tisztelt Ügyvédnő!
Keresztanyám meghatalmazott 2007. májusában, hogy a bankszámlája felett joghatályosan rendelkezzem.Eltartója - életjáradéki és tartási szerződésben foglalva - a gyermekem.Keresztanyám 2010. június 5-én meghallt. Van két élő gyermeke, akikkel 23 éve nem tartotta a kapcsolatot. A kérdésem az, hogy jogosult vagyok-e bankszámlájáról felvenni a rajta lévő összeget? Kit illet a bankszámlán lévő összeg? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Szabóné
Válasz:
Tisztelt Szabóné Geszti Ildikó!
A bankszámlán levő összeg felvételére Ön csak keresztanyja életében lett volna jogosult, most már nem, hiszen a meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik. Az, hogy kit illet ez az összeg, attól függ, hogy a tartási szerződés ingyenes vagy visszterhes volt-e, ill. abban a felek pontosan miben állapodtak meg. Amennyiben a szerződés visszterhes volt, a szerződésben szerepelnie kell, hogy gyermekének keresztanyja tartásáért cserébe milyen ellenszolgáltatás jár. Ha a megállapodásuk a hölgy minden ingó és ingatlan vagyonára vonatozik, akkor az összeg az Ön gyermekét illeti meg, ellenkező esetben arról a közjegyző a hagyatéki eljárás során a törvényes öröklés szabályai szerint fog határozni.

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Németh Zoltán

2010.06.03. 12:25:33  |  366

Tisztelt Jogásznő !

Édesapám a K&H bankba tartotta a megtakarításait. Mivel 80-éves már elmúlt, 2005-01-26-tól meghatalmazás felvételét kezdeményeztük egy xy. bankszámlára Anyám, és az én nevemre visszavonásig érvényes megjegyzéssel.
Mivel, hogy teljesen biztosak legyünk a dolgunkban, 2007-12-16.-án Halál esetére szóló rendelkezést is kötöttünk a bankkal.
A meglepetés Apám halálakor ért, amikor a bank közölte, hogy felvilágosítást sem tud adni, az összeg nagyságáról, a lekötés milyenségéről, amíg a hagyatéki tárgyalás meg nem történt.
Ugyanis fogalmam nem volt, hogy a lekötések lejártakor meghosszabbításkor, vagy az újbóli lekötéskor újabb-és újabb bankszámlára helyezték el a pénzt, még véletlenül sem figyelmeztetve, hogy ezzel az eddigi megállapodások semmissé váltak.
Mit tudok tenni ilyenkor, hiszen az egész család meg volt győződve, hogy a szerződések megkötésével a pénz nem tartozik a hagyaték részeként.
A banknak nem lett volna kötelessége figyelmeztetni bennünket, minden egyes tranzakciónál, hogy az eddigi szerződések semmissé nyilvánultak, és mindig új Halál eseti rendelkezést kell kötni, mivel ezzel milliók vesznek el a család megtakarításából?

Köszönöm segítségét, és kívánok jó egészséget !
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

Ha a meghatalmazás nem lett volna érvényes, akkor Önök meg sem újíthatták volna a lekötéseket. A rendelkezést másképp kellett volna megfogalmazni. Egyébként a közjegyzővel kell megbeszélni a dolgot. Miért baj, hogy a hagyaték része? Részesedne belőle valaki, akit az örökhagyó nem akart juttatásban részesíteni?

Tisztelettel: Dr. Máté Ildikó

Következő
 
Jogi Doki


Copyright © 2008 Minden jog fenntartva! |
ScienNet® partner